Szia, Kedves L.!
Az odáig rendben van, hogy nem akarsz használni egy közösségi oldalt. Megértem, hogy tele a hócipőd mindennel és mindenkivel. Én is időnként a hajamat tépem - bár nekem kisebb a mozgásterem, hiszen nem csak tájékozódásra, hanem kapcsolattartásra is használom ezeket az istentől elrugaszkodott oldalakat, így nem olyan egyszerű deaktiválni magam.
Az is rendben van, hogy szereted az írásaimat és olvasni akarod őket ezután is - sőt, ez igencsak nagyon rendben van! Örülök neki és köszönöm. Nemcsak olvasót, hanem józan - bár időnként az enyémtől eltérő ízlésű - kritikust is találtam a személyedben, ez pedig manapság ritka és megőrzendő kincs.
Az is maximálisan rendben van, hogy nem léptél le szó nélkül, írtál nekem privát levelet a közösségi oldalon, ahol már a neved helyett az "Inaktív Fiók", vagy valami ilyesmi franckarika látszik. Mindez történt tegnap.
Na de kérlek... Hogy a bánatba válaszoljak neked, ha inaktív a fiókod? Kérdeztél valamit, én meg csak nyomogatom a nem létező gombot, hogy felelhessek, de hát...
Így, most csak neked, csak hozzád született ez a poszt, mert a macska rúgja meg, engem baromira idegesít az egyoldalú kommunikáció. Uuuuutálom, amikor befogják a lebcses nagy pofámat egyetlen gomb lenyomásával.
Szóval, kedves L., ha olvasod ezt a posztot, akkor rögtönösrögtön jelentkezz nálam valahol, és addig ne inaktiváld magad, amíg nem válaszolok!
Nna. (Hát már megint nekem kell rendet teremtenem az éterben...)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.